Az elmúlt hétvégét a Zalai-dombság legnagyobb kistáján töltöttük. Göcsej jelentése dimbes-dombos, árkos, terméketlen vidék. 

Misefa volt a bázisunk, innen indultunk szombat reggel Zalaegerszegre piacolni. E téren rutinosnak vagyunk, szeretünk közvetlenül a termelőktől vásárolni, beszélgetni, kóstolgatni. Számunkra ez amolyan program, kikapcsolódás is. Ezúttal csalódnunk kellet, hiszen azok a helyek ahová mi rendszeresen járunk (Ökopiac, Szimpla háztáji…) valódi helyek. A zalaegerszegi városi piac pedig egy szabadtéri bolt volt, illetve még az sem teljesen, mert volt fedett része, ahol lehetett mangót is kapni. Nem találtunk sem házi sajtot, sem házi kolbászt, sem pirospozsgás termelőt csupán néhány idős, de kedves nénit egy-két marék babbal, mákkal, korai cseresznyével. Amitől a hangulatunk  kicsit felvirágzott az a rengeteg csokor, palánta és az az utolsó mohikán számba menő méz-, és olaj termelő aki a saját portékáját árulta rendületlenül és még kóstolni is lehetett. 

Végül néhány palántával tértünk haza, miután találtunk egy permetcseppektől mentes, hihetetlen paprika-fajtaválasztékkal bíró kofát. Itt tettünk szert egy igazi különlegességre is a KÖRI-re. Hallottatok már róla? Pikáns, keleties íz világú fűszernövény – mondta a kertészlány, aki árusította ezt a csodát. Felcsillant a szemem, ja hogy a curry! Ezt sem megerősíteni sem cáfolni nem tudta…

A piacról - de maradjunk inkább fél-szabadtéri időszakos elárusítóhelyek és termékek babiloni zűrzavara elnevezésnél – utunk egy sokkal kellemesebb helyre vitt, a Göcseji Falumúzeumba, ahol azért kicsit ijedten néztünk egymásra a tízszínű vattacukorgyártó masina láttán. 

Na, de szerencsére épp egy olyan napot fogtunk ki, amikor ez az amúgy első szabadtéri múzeum Magyarországon felvonultatta a környék nevezetes termelőit, tájjellegű ételeit, népi játékait. 

A göcseji népi építkezés jeles példáit az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré építették fel olyan elrendezésben, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne: parasztházakkal, gazdasági épületekkel, templommal, kovácsműhellyel és malommal.

Az ország legnagyobb kereshető adatbázisából az előzetesen gondosan kigyűjtött termelőt, Jász Bélát http://www.termelotol.hu/termelo/jasz-bela rögtön meg is találtuk itt. Valóban a zalai dombok kincseiből, gyógynövényeiből készíti feleségével a különböző bajokra gyógyírt jelentő cseppeket, tinktúrákat, gyógynövény és gyümölcsborokat, szörpöket és szárítmányokat.

Kóstoltunk még sajtot Nagylengyelből, lekvárt Becsvölgyéből, epret Kávásról. Zárásként pedig egy jó adag dödöllét tejföllel.

Következő állomásunk Milejszeg volt, Szak Gábor, tökmagolaj-készítő üzeme http://www.termelotol.hu/termelo/gocseji-extra-szuz-olajok-szak-gabor 

Itt éppen mákolaj préselődött, amit frissen kóstolhattunk, megismerkedtünk az állatok kedvenc pogácsájával, ami nem tartalmaz semmi mást csak tökmagot. 

A kiadós bár késői ebéd után Nagylengyel felé vettük az irányt ahol Farkas Tibor, pálinkafőző mester látott vendégül minket. 25 éves szakértelemmel, különös odafigyeléssel kiváló minőségű, válogatott, étkezésire szánt gyümölcsökből készíti a pálinkáit.

A családi vállalkozás 1998 óta szerepel rendszeresen pálinkáival hazai és nemzetközi versenyeken kiváló eredményekkel. Az Itt készült gyümölcspárlatok egyedi értékeket hordoznak, a Göcseji Körte a táj, a régió adottságaiból fakadóan a Magyarországon termelt körték közül a leginkább rendelkezik a körte gyümölcsre jellemző ízzel és illattal.

A göcseji térségben termett és az itt feldolgozásra kerülő körte fajtákból készült párlatokat 2008. évtől tájvédelem alá helyezték. A pálinkák egytől egyig 47 fokosak, ugyanis a mester 1947-ben született.

Vasárnap reggel a korábbi sétánk alkalmával felfedezett kamilla és szamóca gyűjtése volt az elsődleges feladat, melyet megfelelő célszerszám híján kis baltával ástunk ki.

Már három napja a galgahévízi ökofalu földjében vannak, reménykedve nézegetjük vajon sikerült-e az áttelepítésük.

Hazafelé a Balaton felvidék szépségében gyönyörködtünk, megmásztuk a szigligeti várat és ittunk a kékkúti forrás legendás vizéből is. 

Hogy legközelebb hol „vetjük be” magunkat még titok, de ha követed facebook oldalunkat fény derülhet erre is. 

VE