További szigorításokat tartalmaz a géntechnológiai törvény parlament előtt lévő módosítása – jelentette ki V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A parlamenti pártok továbbra is egyetértenek abban, hogy meg kell védeni Magyarországot a genetikailag módosított szervezetektől (GMO).

A géntechnológiai tevékenységről szóló jogszabály javasolt módosítása kapcsán V. Németh Zsolt, a vidékfejlesztési tárca államtitkára elmondta: az előterjesztés célja, hogy megőrizze Magyarország teljes GMO-mentességét a jövő generációk védelme érdekében. Ezért a tervezet tovább szigorítja és tovább pontosítja a géntechnológiai tevékenység szabályait.
Az államtitkár szerint a törvényjavaslat tartalmazza azt a már korábban kezdeményezett lényeges érdemi módosítást, amely a fajtatulajdonosok együttműködési kötelezettségét és a fajtatulajdonosoktól független vizsgálatok lefolytatását szabályozza. A változtatás bővíti a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság jogköret. A hatóság a módosítás életbe lépése után kiegészítő, ellenőrző vizsgálatok lefolytatását írhatja elő a kérelmező számára, illetve maga is ilyen vizsgálatokat folytathat le a környezeti hatások megítélése érdekében. További fontos újdonság a mintaadási kötelezettség bevezetése, amely lehetővé teszi a hatóság számára a vizsgálatok lefolytatását.
Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy fontos fenntartani a GMO-mentességet Magyarországon, amely nem csak gazdasági, hanem elsősorban egészségügyi kérdés. A szocialista politikus amellett érvelt, hogy az Európai Unión belül a tagállamok kapjanak szabad kezet a szigor mértékében, Magyarország pedig maradjon a jelenlegihez hasonló teljes szigor mellett. Hozzátette: az MSZP támogatja a javaslatot, amely mellett konszenzus alakult ki a bizottsági tárgyalás során. Gőgös Zoltán az MTI szerint elmondta azt is, hogy a teljes GMO-mentesség főleg egyes szomszédos, de akár uniós országokhoz képest is versenyelőnyt is jelenthet Magyarország számára.
Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja támogatja a szigorítást és a mentesség fenntartását. Emlékeztetett arra, hogy az EU-n belül mindössze 10 tagállam tiltja teljesen a génmódosított élelmiszerek köztermesztését, 17 tagállam azonban nem alkalmaz teljes tiltást, ezért a kormánynak és a diplomáciának is "résen kell lennie" ezen a területen.
Az LMP-s Szabó Rebeka felszólalásában elmondta, pártja támogatja a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítását, mert egyetértenek az ellenőrzés, a szankciók és a információs kötelezettség erősítésével. Hozzátette, sikerként könyvelik el, hogy több korábbi javaslatuk is beépült a mostani kormányzati előterjesztésbe. A javaslat pozitívumai között említette az együttműködési kötelezettséget a cégek és a fajtatulajdonosok között, a GMO-visszaélések szigorúbb bírságolását és a kibocsátók egyértelműbb felelősségét. Szabó Rebeka szerint ugyanakkor problémás, hogy az indítvány nem teszi egyértelművé a hatóságok közti viszonyrendszert. Emellett szorgalmazta a társadalmi kontroll, a nyilvánosság szerepének erősítését. Az LMP-s képviselő felszólalása végén a Magyarországra érkező takarmányimport csökkentését is sürgette.
Magyarországnak nem érdeke a genetikailag módosított növények bevonása a köztermesztésbe - jelentette ki a fideszes Font Sándor, aki felidézte, hogy a 2006-ban beterjesztett géntechnológia-törvény szerintük elég laza szabályokat tartalmazott, de végül sikerült elérni, hogy szigorú tilalmakat rögzítsen, azaz hogy Magyarországon ne lehessen génmódosított növényeket termeszteni.
A kormánypárti politikus, a mezőgazdasági bizottság elnöke felidézte azt is, hogy Európában GMO-ügyben az jelentette az áttörést, amikor a német, majd a francia kormány is általánosan megtiltotta a GMO-s növények termesztését. Magyarországnak sem fogyasztói, sem mezőgazdasági szempontból nem érdeke, hogy megengedje a génmódosított növények termesztését, hiszen a magyar élelmiszernek éppen az az üzenete, hogy tiszta agrárkörnyezetben termelik.

Forrás: http://www.agromonitor.hu