A lap keddi számában idézi Martos Évának, az OÉTI főigazgató főorvosának levelét: szerinte ma már kellően igazolt a korlátozás szükségessége, a szirup tartós fogyasztása az étvágyat szabályozó hormonok kedvezőtlen befolyásolásával megnöveli az energiabevitelt. Különösen zsírral történő bevitellel és inaktív életmóddal párosulva elősegíti az elhízást, növeli az inzulinrezisztenciát, a cukoranyagcsere-zavarok kockázatát. A legújabb kutatások szerint a fruktózban gazdag étrend lassítja az agy működését is.

A cikkben megemlítik, hogy a Global Health egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány szerint egy 42 országra kiterjedő felmérés megállapította: az egy főre jutó kukoricaszirup-felhasználás az Egyesült Államokban a legmagasabb (évi 25 kilogramm), Magyarország a második helyen áll 16 kilogrammal. A tanulmány megállapította azt is, hogy a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának gyakorisága és a kukoricaszirup-fogyasztás adatai között korreláció van.

Azt azonban a lapnak nyilatkozó szakemberek is hangsúlyozták: arra nincs tudományos bizonyíték, hogy a kukoricaszirup fogyasztása növelné a cukorbetegség kockázatát, a tanulmány egyébként sem a fogyasztási, hanem a termelési adatokból állapított meg összefüggést. Hidvégi Tibor, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára úgy fogalmazott: minden gyorsan felszívódó szénhidrát kedvezőtlenül hat a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeire.

A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége azt emelte ki, hogy a kukoricaszirupnak sincs nagyobb szerepe az elhízásban, mint a cukornak vagy más teljes kalóriát tartalmazó édesítőszernek.