A mesterséges intelligencia már nem csupán a jövő mezőgazdaságának ígérete. Az önvezető munkagépek, a távérzékelés és a növényállomány elemzése mellett az adminisztrációban, a pályázatok értelmezésében, az adatok feldolgozásában és a gazdaság mindennapi szervezésében is használható. A technológia azonban csak akkor jelent valódi segítséget, ha megfelelő tudással, körültekintően és ellenőrzött módon alkalmazzák.

A mezőgazdaságban dolgozóknak egyre több információt kell feldolgozniuk. Figyelemmel kell kísérniük az időjárást, a terményárakat, a növényvédelmi előrejelzéseket, a támogatási feltételeket, a jogszabályokat és a gazdaság saját termelési adatait is.

Mindeközben sok gazdaságban munkaerőhiánnyal, emelkedő inputköltségekkel és egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülményekkel kell számolni. Ebben a helyzetben különösen felértékelődnek azok a digitális megoldások, amelyek gyorsabbá tehetik az információfeldolgozást, csökkenthetik az adminisztratív terheket, és támogathatják a gazdálkodói döntéseket.

A mesterséges intelligencia már régóta jelen van az agráriumban

A mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazása nem a szöveget író és kérdésekre válaszoló rendszerekkel kezdődött. Az agráriumban már évek óta működnek olyan technológiák, amelyek képfelismerést, automatikus vezérlést vagy nagy mennyiségű adat gyors feldolgozását használják.

MI-alapú megoldások jelenhetnek meg többek között:

• az önvezető és automatikusan kormányzott mezőgazdasági gépekben,
• a műholdas és drónos felvételek elemzésében,
• a gyomok, kártevők és növényi betegségek felismerésében,
• a termésbecslésben,
• a talajállapot és a növényállomány vizsgálatában,
• az állatok egészségi állapotának és viselkedésének megfigyelésében,
• valamint a precíziós kijuttatási rendszerek vezérlésében.

Az utóbbi évek legnagyobb változását a generatív mesterséges intelligencia széles körű elérhetősége hozta. Ezekkel az eszközökkel már természetes nyelven lehet kommunikálni: kérdéseket válaszolhatnak meg, dokumentumokat foglalhatnak össze, szövegeket készíthetnek, táblázatokat elemezhetnek, vagy segíthetnek egy munkafolyamat megtervezésében.

Az irodai munka egyszerűsítésében is komoly lehetőség rejlik

A gazdálkodók munkájának jelentős részét ma már nem a földeken, hanem számítógép előtt kell elvégezni. Nyilvántartásokat vezetnek, kérelmeket töltenek ki, szerződéseket olvasnak, ajánlatokat hasonlítanak össze és hivatalos leveleket fogalmaznak.

A generatív mesterséges intelligencia elsősorban ezeknél az időigényes, szöveges vagy adatfeldolgozási feladatoknál jelenthet gyors segítséget.

Használható például:

• hosszabb dokumentumok lényegének összefoglalására,
• pályázati felhívások követelményeinek rendszerezésére,
• teendőlisták és határidőjegyzékek összeállítására,
• hivatalos levelek első változatának megírására,
• jegyzetek rendezett dokumentummá alakítására,
• táblázatok adatainak értelmezésére,
• árajánlatok szempontok szerinti összehasonlítására,
• termékleírások és közösségimédia-bejegyzések előkészítésére,
• megbeszélések összefoglalására,
• valamint ismétlődő irodai feladatok megtervezésére.

Fontos ugyanakkor, hogy az MI által készített szöveg vagy összefoglaló nem tekinthető automatikusan véglegesnek. A tartalmat minden esetben ellenőrizni kell, különösen akkor, ha jogszabályról, támogatási feltételről, növényvédelmi előírásról vagy pénzügyi döntésről van szó.

A jó kérdés fél siker

A mesterséges intelligencia válaszának minősége nagyban függ attól, milyen pontos utasítást kap. A rövid, általános kérdésekre rendszerint általános válasz érkezik. Minél több hasznos körülményt ad meg a felhasználó, annál jobban alkalmazkodhat az eredmény az adott feladathoz.

Nem mindegy például, hogy valaki csupán azt írja: „Foglalja össze ezt a pályázatot”, vagy pontosan meghatározza, hogy egy családi gazdaság számára szeretné látni a jogosultsági feltételeket, a benyújtandó dokumentumokat, az elszámolható költségeket és a fontos határidőket.

Egy jól megfogalmazott utasításban érdemes rögzíteni:

• mi a pontos feladat,
• milyen háttérinformációkat kell figyelembe venni,
• kinek készül az eredmény,
• milyen formában kérjük a választ,
• milyen szempontokat kell kiemelni,
• és milyen adatokat nem szabad feltételezni.

Hasznos lehet azt is kérni, hogy a rendszer külön jelölje meg a bizonytalan pontokat, illetve sorolja fel, mely adatokat szükséges hivatalos forrásból vagy szakember segítségével ellenőrizni.

Nem helyettesíti a gazdálkodói tapasztalatot

A mesterséges intelligencia képes nagy mennyiségű információ gyors feldolgozására, de nem ismeri automatikusan az adott gazdaság minden körülményét. Nem járta be a táblát, nem vizsgálta meg a talajt, nem látta az állomány aktuális állapotát, és nem feltétlenül rendelkezik naprakész információval minden helyi előírásról.

Ezért az MI elsősorban döntéstámogató eszköz lehet. Segíthet alternatívákat összegyűjteni, adatokat rendszerezni és kérdéseket megfogalmazni, de a gazdaságot érintő szakmai döntések felelőssége továbbra is a gazdálkodónál marad.

Egy növényvédelmi kezelés, tápanyag-utánpótlási terv vagy jelentős beruházás nem alapozható kizárólag egy mesterséges intelligencia által adott válaszra. Ilyen esetekben továbbra is szükség van helyszíni adatokra, hivatalos dokumentumokra, engedélyezett technológiai előírásokra és szükség esetén szaktanácsadóra.

Az adatminőség meghatározza az eredményt

A digitális és MI-alapú rendszerek csak a rendelkezésükre bocsátott adatokból tudnak dolgozni. Ha a gazdaság nyilvántartásai hiányosak, pontatlanok vagy több különböző helyen találhatók, az elemzés eredménye is bizonytalanabb lesz.

A mesterséges intelligencia elterjedésével ezért az adatgyűjtés és az adatok rendezett kezelése még fontosabbá válik. Már az is jelentős előrelépést jelenthet, ha egységesen rögzítik:

• a táblánkénti műveleteket,
• a kijuttatott inputanyagokat,
• a munkaórákat és gépköltségeket,
• a hozamadatokat,
• a terményértékesítések eredményeit,
• valamint az időjárási és talajállapotra vonatkozó megfigyeléseket.

A megfelelően rendszerezett adatokból később pontosabb költségelemzések, összehasonlítások és termelési előrejelzések készíthetők. A technológia tehát nemcsak új eszközöket igényelhet, hanem rendezettebb gazdaságirányítási gyakorlatot is.

Az érzékeny adatokat védeni kell

Az MI használatakor nem szabad megfeledkezni az adatbiztonságról. Egy nyilvánosan elérhető rendszerbe nem célszerű ellenőrzés nélkül személyes adatokat, bankszámlaszámokat, szerződéses titkokat, belépési adatokat vagy a gazdaság bizalmas üzleti információit feltölteni.

Dokumentum feldolgozása előtt érdemes eltávolítani vagy kitakarni minden olyan adatot, amely alapján természetes személy, üzleti partner vagy konkrét szerződés azonosítható.

A felhasználónak azt is érdemes tisztáznia, hogy az adott szolgáltatás miként kezeli a megadott információkat, felhasználja-e azokat a rendszer továbbfejlesztéséhez, és milyen adatvédelmi beállítások érhetők el.

A szabályozási környezetet is ismerni kell

A mesterséges intelligencia használata nemcsak technológiai, hanem jogi és etikai kérdéseket is felvet. Az Európai Unió szabályozása az MI-rendszereket a felhasználásukból eredő kockázat alapján különböző kategóriákba sorolja.

Egy egyszerű szöveges vázlat elkészítése és egy automatikus gépvezérlő rendszer alkalmazása természetesen nem azonos kockázatú tevékenység. Minél nagyobb hatással lehet egy rendszer emberekre, vagyoni értékekre, munkavállalókra vagy biztonsági folyamatokra, annál szigorúbb elvárások vonatkozhatnak rá.

A gazdálkodók számára ezért nem feltétlenül a teljes szabályozás részletes ismerete a legfontosabb, hanem annak felismerése, hogy az MI alkalmazása során is lehetnek tájékoztatási, adatvédelmi és felelősségi kötelezettségeik.

Különösen körültekintően kell eljárni akkor, ha a technológia munkavállalók megfigyelésére, emberek értékelésére, automatikus döntéshozatalra vagy gépek közvetlen vezérlésére szolgál.

Kis lépésekben érdemes elkezdeni

A mesterséges intelligencia használatához nem szükséges rögtön egy teljes gazdaságirányítási rendszert lecserélni. Az első tapasztalatokat érdemes kisebb kockázatú, könnyen ellenőrizhető feladatokkal megszerezni.

Jó kiindulópont lehet például egy hosszabb szakmai dokumentum összefoglalása, egy belső teendőlista elkészítése vagy egy levélvázlat megírása. Ezeknél gyorsan kiderülhet, mire képes az eszköz, milyen utasításokra ad megfelelő választ, és mely területeken van szükség emberi javításra.

A bevezetés során érdemes:

• egy jól körülhatárolható feladatot kiválasztani,
• a kapott eredményt összevetni a korábbi munkamódszerrel,
• mérni a megtakarított időt,
• rögzíteni a gyakran használható utasításokat,
• és meghatározni, ki felel az eredmények ellenőrzéséért.

A fokozatosság segít abban, hogy a technológia valódi problémákra adjon választ, és ne önmagáért bevezetett, nehezen kezelhető új rendszer legyen.

A képzés legalább olyan fontos, mint maga a technológia

A korszerű eszközök önmagukban nem teszik hatékonyabbá a gazdaságot. A felhasználóknak meg kell tanulniuk pontos kérdéseket feltenni, felismerni a hibás vagy bizonytalan válaszokat, és biztonságosan kezelni az adatokat.

Ezért az agrárdigitalizáció terjedésében egyre nagyobb szerephez jutnak a gyakorlati képzések. A gazdálkodóknak, szaktanácsadóknak és vidékfejlesztési szakembereknek nemcsak az egyes programok használatát kell elsajátítaniuk, hanem azt is, hogyan illeszthetők ezek az eszközök a meglévő munkafolyamatokba.

A digitális jártasság egyik legfontosabb része a kritikus gondolkodás. A felhasználónak tudnia kell, hogy a mesterséges intelligencia meggyőzően megfogalmazott, de pontatlan választ is adhat. Az ellenőrzés ezért nem opcionális lépés, hanem a felelős használat alapja.

Versenyelőnyt jelenthet az okos alkalmazás

A mesterséges intelligencia nem oldja meg önmagában a mezőgazdaság minden problémáját. Nem szünteti meg az aszályt, nem csökkenti automatikusan az inputárakat, és nem pótolja a szakmai tapasztalatot.

Abban azonban komoly segítséget nyújthat, hogy a gazdálkodó gyorsabban jusson el a szükséges információhoz, kevesebb időt töltsön ismétlődő adminisztrációval, jobban átlássa saját adatait, és több lehetőséget tudjon összehasonlítani egy döntés előtt.

A következő években várhatóan nem azok a gazdaságok kerülnek előnybe, amelyek a legtöbb digitális eszközt vásárolják meg, hanem azok, amelyek pontosan tudják, milyen feladatra és milyen szabályok mellett használják őket.

A mesterséges intelligencia akkor válhat valódi gazdálkodási eszközzé, ha megbízható adatokra, megfelelő szakmai tudásra és következetes emberi ellenőrzésre épül.