A lustáknak egyből itt egy videó: http://youtu.be/DRm6UNZPocU

A lelkesebbeknek pedig egy tartalmas olvasnivaló.

A városi közösségi kertkoncepció megalapozása számos jövőbeni feladatot feltételez:

• Igényfelmérés az adott kerületben vagy az előzetesen kiválasztott terület környékén a potenciális csatlakozók és kertészek számára, illetve a lehetséges támogatókra, partnerekre vonatkozóan.
• Közösségi találkozó szervezése a leendő kertészek számára az igények és az egyéni várakozások egyeztetésére.
• Belső kommunikáció elindítása és kézben tartása a kerthez csatlakozók közötti kapcsolattartás és a jövőbeni feladatok meghatározása, ütemezése, leosztása és a felmerülő ötletek, javaslatok megosztása céljából.
• Alapvető kertészeti ismeretek átadására kurzusok, találkozók vagy fogadóórák biztosítása Vezető / vezetők választása a kert hivatalos képviseletére, a közös kertészeti munkák koordinációjára, az adminisztrációs feladatok ellátására és az esetleges konfliktusok kezelésére.
• Szponzori megkeresés összeállítása a lehetséges erőforrások (támogatások) összegyűjtésére a kert kialakításához (pl. termőföld, szerszámok, vetőmag, kerítés, vízgyűjtő, vízóra, kerti bútorok, stb.) és működtetéséhez.
• Pályázatfigyelés és pályázatírás a szervezeti és humán költségek fedezésére vagy ennek kiegészítésére. Költségvetés készítése az alapításra és a működtetésre vonatkozóan a tervezhetőség és a támogatók felé történő megkeresések konkretizálhatósága érdekében.
• A kert típusának meghatározása igénytől függően akár a termesztendő növények (zöldség, gyümölcs, fűszer- vagy gyógynövény, stb.), akár a kert haszonélvezői (iskolakert, óvodakert, bárki számára nyitott közösségi kert, stb.) szerint.

A közösségi kertek alapításának főbb feltételei

Az első fázisban a KÉK terve egy minden szempontból mintául szolgáló kert életre hívása, ezzel párhuzamosan pedig a közösségi kertek létrehozását feltételező jogi, közösségépítési, építészeti és kommunikációs vonatkozások körbejárása. Hosszú távú célunk a közösségi kertek alapjául szolgáló szemléletmód népszerűsítése, a városi kertészkedés támogatása, újabb közösségi kertek létrejöttének előmozdítása.

A magyarországi közösségi kertmozgalom fejlesztési és növekedési céljaihoz illeszkedő kertalapítási kritériumok:

• Központi elhelyezkedés a város vagy az adott kerület struktúrája és vérkeringése szerint. Fontos, hogy minél többen találkozzanak a kertekkel, hogy a kezdeményezés és a kapcsolódó események szem előtt legyenek.
• Egyszerű megközelíthetőség akár tömegközlekedéssel, akár gyalogosan vagy kerékpárral a környékbeliek motiválására és a toborzás, illetve kommunikáció megkönnyítésére.
• Biztonságos körülmények megteremtése akár az adott kerület, akár a közelben elhelyezkedő nagyobb vállalatok, központok térfigyelő rendszereire való rácsatlakozással, kamerák és figyelmeztető táblák kihelyezésével.
• Vízvételi lehetőség akár hitelesített öntözőcsapok beüzemelésével, akár egyszerű kútfúrással, kiegészítésként pedig esővízgyűjtéssel.
• A sikeres működtetés érdekében minden egyes kertnek javasolt saját vezetőt vagy vezetőket választania a kert szabályainak betartatására, a zökkenőmentes működés biztosítására, a felmerülő kérdések, problémák kezelésére. Bizonyos taglétszám fölött érdemes megfontolni a vezetési feladatok megosztását, részterületek meghatározását és felelősségi körök kijelölését.

Szervezeti kérdések

• Javaslatok közös álláspont kialakítását érdemlő kérdésekre:
• A közösségi kert rövid és hosszú távú céljai
• A kertben érvényes döntéshozatali mechanizmusok
• A kert vezetőjének / vezetőinek személye, feladat- és felelősségi körök tisztázása, mandátum meghatározása
• Tagdíj / közös költségek mértékének meghatározása, azok adminisztrációja, elszámolási rendje
• Új tagok felvétele
• Más kertekkel való kapcsolattartás, együttműködés
• Helyi hatóságokkal, intézményekkel, iskolákkal való együttműködés
• Belső és külső kommunikáció

Működési alapelvek

 Egy közösségi kert a tagok és felhasználók által egyezményesen elfogadott elvek mentén működik, ami többek között a következő kitételek egységes betartását feltételezi:

• mesterséges és vegyi anyagok használatának mellőzése
• mérgező vagy kábító hatású növények termesztésének tilalma
• a szükséges fenntartási, javítási munkálatok az év előre egyeztetett időszakában történő közös elvégzése
• közös komposztálás
• az önkéntesen vállalt feladatok (pl. oktatás) adott időközönkénti teljesítése
• a gyerekekre vonatkozó elvek betartása

Hosszú távú berendezkedés

A közösségi kertek az alapok megfelelő letétele és egy jól kialakított szervezeti és működési struktúra mellett önfenntartó terekké válhatnak, így ideális esetben nem rövidtávra, hanem akár évtizedekre alakulnak.

A sikeres nyugat-európai vagy tengerentúli kertek több generáció városi kertészeit is kiszolgálhatják, ami a kertek állandóságának biztosítását és identitásuk függetlenségét feltételezi.

Közösségalapítás, szabályok meghatározása

A közösségi kertek az esetleges viták megelőzése és a kertet használók kötelezettségeinek és feladatainak egyértelművé tétele érdekében előre meghatározott szabályok szerint működnek. A lefektetett szabályozás csak az alapvető feltételeket járja körbe, az egyes kertekben ezeken túl felmerülő egyéni kérdések és problémák kezelési mechanizmusait az adott kertközösség hivatott saját hatáskörében kialakítani.

Közös álláspont kialakítására érdemes javaslatok:

• A közösségi kerthez tartozás feltételei (lakóhelyi kötődés, életkor alapú csatlakozás, speciális profil, pl. iskolakert, nyugdíjasok kertje, stb.) – igény szerint
• Az igényelhető parcellák mérete (egységes, családtagok száma vagy rászorultság függvénye, stb.)
• A közös eszközök használatának szabályai, tárolásuk módja, beszerzésük és pótlásuk
• Parcellák kiosztása a kerten belüli elhelyezkedés szerint (érkezési sorrend, közös megegyezés, sorsolás, stb.)
• Közös költségek meghatározása, erre kezelő kijelölése és elszámolási rend kialakítása
• A kertészek közösségi feladatainak meghatározása (járófelületek tisztán tartása, komposztáló üzemeltetése, növényvédelem, tavaszi és őszi karbantartási munkák, iskolai előadások vállalása, egyéb közösségi /közhasznú feladatok ellátása, gyereksarok felügyelete, stb.)
• Parcella felszabadulása esetén új jelentkezők felvétele (ajánlás, sorsolás, jelentkezési sorrend, stb.)
• Az esetleges vandalizmus, terménylopás kezelése
• Rendszeres találkozók szerepe, ezek összehívása – igény szerint
• A kert vezetőjének, felelősének kijelölése – igény szerint
• A parcelláikat elhanyagoló kertészek kezelése, esetleges szankcionálása Javasolt a kialakított szabályok írásba foglalása és azoknak a kert egy látványos pontján történő elérhetővé tétele.

Konfliktuskezelés

A szomszédok, rongálók, gondatlan kertészek vagy a látogatók vonatkozásában esetlegesen felmerülő problémák kezelésére előre kialakított megoldási mechanizmusok lefektetése ajánlott. A mindenki számára érthető, írásba foglalt, közzétett és a tagok által a csatlakozáskor egyezményesen elfogadtatott kerthasználati szabályzat többek között a megelőzést szolgálja.

Ez határozza meg a kert alapvető működésének paramétereit, a kertészek jogait és kötelezettségeit, sőt a szükség esetén alkalmazandó közös fellépés mikéntjét is. A közösségi kertek az együttműködés, a csoportmunka színterei.

A szabályok betartása, a konfliktusok elemzése és nyílt kezelése, a világos kommunikáció mind a hosszú távú fenntarthatóság zálogai. Egy közösségi kert élére – bármely más szervezethez hasonlóan – olyan vezető megválasztása javasolt, aki alkalmas és hajlandó a konfliktusok kezelésére, az érintettekkel való egyeztetésre, szükség esetén szankciók alkalmazására és azok betartatására.

Forrás: kozossegikertek.hu