Nagymamám házi tarhonyájáért élet-halál harc folyik, amikor a kakaspörkölt végére lecsapunk.
Édesapám nagy kedvence és bizony lányainak meg kell küzdenie érte, ha az utolsó falatra fáj a foguk. Nem tudom, mi a varázsa, de talán Markó Dávidnak sikerült megoldania ezt a rejtélyt.

Dédmamám tarhonyája
Vidéken, dédi mamámnál nemcsak az otthonukat tisztelik meg kézzel készített, díszített tárgyakkal, hanem az étkezéseket is.

A tarhonyát is saját kezűleg, házilag termelt tojásból készítik. Mintha csak a vidéket gyúrná tésztába dédmamám, olyan gonddal készít el minden szemet tarhonyájából. A recept egyszerű, a végeredmény pedig lenyűgöző. Mintha csak az anyagok reakcióba lépnének, egymással, az eszközökkel, a falusi levegővel, s persze egy igazi vidéki asszony, mamám kezével. Ha valaki hozzávalók sorára várna, nem lesz. Egy hihetetlenül egyszerű receptről van szó.

Hozzávalók: 1kg liszt, 5 tojás, kevés víz, némi só
Összedolgozzuk a hozzávalókat. Figyelve, nehogy túl lágy legyen a tészta, hiszen akkor nem megy át a szitán. (Ha a tésztát mégis túl lágyra gyúrtuk, akkor igen hosszadalmas munka vár ránk, ugyanis ilyenkor kézzel minél kisebb darabokra szét kell csipkednünk.) Először a nagy lyukú szitán dolgozzuk át a kemény tésztát, majd rázogatva a kisebb lyukún is átszűrjük. Fa deszkán szárítjuk, majd vászonzsákokba csomagolva tároljuk, ügyelve, hogy ne érje nedvesség. Néhány nap alatt kiszárad, s már tálalhatjuk is.
Még egy jó tanács mamámtól: „Én szegény vagyok, de nekem finomliszt nem kellene a házamba! Én réteslisztet használok, de azt se nem akármilyet!” Egyszerűnek tűnik, valószínűleg az is, ám igazán jó tarhonyához, elengedhetetlenek a régi jó eszközök.
Fa deszka, két méretű szita, kis vászonzsákok, s persze a tisztelet és szeretet. Szentül hiszek benne, hogy mamám jókedve a készítés közben, a szeretet, hogy tudja, hogy olyanoknak készítik, akik imádják és a jó vidéki levegő mind hozzájárulnak a tökéletes ízhez.
A két szitát még dédmamám édesanyja vásárolta, az akkoriban még igen népszerű vásárok egyikén. Két lányának közösen vette a szitákat, ám a tarhonyát mamám készítette testvérének is. Ennek már van vagy negyven éve. Még ma is saját kezűleg készíti a tarhonyát a család nagy örömére.
Szerző: Markó Dávid az “Írd Te a Vidéki Életet!” cikkíró pályázat döntőse Éléskamra kategóriában.

Forrás: http://videkielet.hu/blog/eleskamra/dedmamam-tarhonyaja