Hamarosan egy külön kertben őrzik a helyi tájfajtákat Vértesacsán. A szívós fák, amelyek generációk óta termőek, olyan genetikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek eltűnése óriási veszteséget jelenthetne.

Gyümölcsöskertet hoznak létre a helyi fajtákból a Fejér megyei Vértesacsán. A fák hatvan-nyolcvan-száz esztendeje körtét, almát, szilvát, kajszit, diót, cseresznyét teremnek, de találtak például naspolyát és papírhéjú diót is. A fák túlélték az időjárási viszontagságokat, a gombafertőzéseket, a behurcolt növénybetegségeket, noha nem permetezték, jószerivel nem is gondozták őket. Van olyan almafa, amelynek a termésében még márciusban is hibátlan darabokat találni, egy öreg cseresznyefa pedig annak ellenére is még mindig terem, hogy a törzse már kettényílt.

„A helyi újságban, szórólapokon hirdettük meg, hogy helyben honos gyümölcsfákat keresünk, mert helyi kertet telepítünk az „ivadékaikból” - magyarázza Bognár Sándor és felesége, Irén. A család elkötelezett hagyományőrző: az agrármérnök családfő nyaranta baranta-tábort, telente kukoricafosztást rendez terciáján, lovasíjászatot szervez, néprajzost hív, lovakat tart.

Becse Ildikó kertészmérnök, tájépítész szakmai szemével szigorúan szemügyre veszi a még alig-alig rügyező fákat, és megmutatja Sándornak és segédjének, Matus Lászlónak, hogy melyik hajtás lesz a jó. Ezután vadalanyokba oltják a vesszőcskéket, Bognárék pedig a megeredt csemetéket elültetik a Föngyös nevű részen fekvő kertben, amelyben a Kárpát-medencei gyógynövényekből is összeállítanak egy kis ültetvényt.