A Lidl Magyarország közel 170 magyar beszállítója az elmúlt évben 5,8 milliárd forint exportforgalmat bonyolított a hard diszkontlánc regionális csatornájában. A cég az elmúlt 12 hónapban 57 auditot végzett az iparági sztenderdek mentén és várhatóan év végéig kidolgozza saját ellenőrzési rendszerét is − mondta Kovács Gergely beszerzési ügyvezető igazgató.

− Milyen stratégiára épül a Lidl élelmiszer-biztonsági koncepciója?

− A működésünkről általánosságban is elmondható, hogy egyszerűen közelítünk meg mindent, éppen ezért nincsenek túlszabályozott folyamataink. Ez főként annak köszönhető, hogy a Lidl a mai napig egy családi tulajdonban lévő kereskedelmi lánc. A működési gyakorlat alapjait akkor rakták le, amikor még kézi irányítás jellemezte a társaságot. Ez a fajta egyszerű, gyors és hatékony megoldásokra törekvő szellemiség annak ellenére jellemző a vállalatra, hogy azóta jelentős növekedésen mentünk keresztül.

A vásárlókkal szembeni alapelvünk, amely nemcsak minőségbiztosítási szempontból meghatározó, de vállalatunk egyik alappillére, hogy a vásárló részére mindenkor a minőséget és frissességet nyújtjuk a legjobb áron. Ebben benne van mindaz, ami mentén mindennap dolgozunk, attól függetlenül, hogy nem írjuk le kétszáz oldalon azt a kollégáknak, hogy ezt hogyan kell biztosítanunk. Számunkra ugyanis a végeredmény a legfontosabb.

− Milyen rendszerekkel ellenőrzik beszállítóikat?

− A termékek ellenőrzése itthon egy "evolúciós" folyamat eredménye, hiszen a Lidl indulásakor, 2004-ben még csak nyugat-európai legjobb iparági gyakorlatokra tudott támaszkodni annak vonatkozásában, hogy mit, milyen gyakran, milyen formában, milyen szempontból vizsgáljunk, esetleg vizsgáltassunk be, hogyan és milyen gyakran végezzünk rizikóanalízist, vagy hogy annak azután milyen kihatása lesz majd a munkánkra. Idővel a német gyakorlatot kiegészítették a magyar piaci és fogyasztói elvárások.

Fontos a Lidl esetében, hogy nem az Élelmiszerkönyvben meghatározott minimumot várjuk el beszállítóinktól, hanem annál adott esetben jóval többet. Néhány évvel korábban a német beszerző kollégáknak sok gondja akadt a zöldség-gyümölcs termékek minőségével − ezen keresztül persze a sajtóval −, így ebben a termékkategóriában azóta a törvényi határértékek fölött 20 százalékkal magasabb minőségen dolgozunk. Fontos, hogy elvárjuk a beszállítóinktól az IFS emelt szintű tanúsítvány vagy a BRC A minősítés igazolását. Ennek köszönhetően jelenleg beszállítóink 80 százaléka rendelkezik valamelyik minősítéssel, a cél pedig, hogy az elkövetkező egy évben több mint 90 százalékuk rendelkezzen valamelyik certifikációval.

Ezek olyan auditok, amelyekre felkészülhetnek a beszállítók. Az egészen más, mint a Lidl saját auditja, ahol bejelentés nélkül érkezünk üzemnyitásra azért, hogy lássuk a valós napi termelést és munkafolyamatokat. Természetesen vannak olyan kisebb szállítóink, amelyek még nem az IFS vagy BRC mentén működnek, de számunkra fontos, hogy ezek a vállalkozások velünk együtt fejlődjenek. Ehhez mi magunk is sok segítséget adunk, az indulásunkkor még kis vagy közepes méretű szállítók közül mára sokan beléptek a nagybeszállítók körébe azokkal a szállítási volumenekkel, amellyel a Lidl intenzív fejlődését is le tudták követni.

− Hány magyar beszállítóval dolgoznak?

− Jelenleg hozzávetőleg 170 magyar beszállítóval dolgozunk, ami a teljes szállítói kör 35 százaléka. A magyar termékekre eső értékesítési volumen azonban ennél jóval magasabb, főként akkor, ha a szortimentről leválasztjuk a Magyarországon nem előállítható termékeket. Az alapvető élelmiszertermékek esetében, mint a liszt, cukor, olaj, és ásványvíz, nagyon erős a hazai beszállítók forgalma.

− Képesek lokális cégeket régiós pozícióba segíteni?

− Ez kereskedelmi stratégiánk egyik fontos része. Bevált gyakorlatunk, hogy az adott országon belüli szállítókat előbb a lokális piacon teszteljünk, és ha kialakult a kölcsönös bizalom, a korrekt üzleti kapcsolat, akkor régiós szintre is beengedjük őket. Eddig kedvező tapasztalataink voltak borokkal, mélyhűtött zöldségekkel, mirelit félkész- és késztermékekkel, fűszerpaprikával, üdítővel, ásványvízzel, mostanában pedig egyes sajtok és felvágottak is szépen szerepeltek a nemzetközi csatornában.

Az elmúlt évben több mint 20 millió euró, azaz közel 5,8 milliárd forint volt a hazai Lidl exportforgalma, ez a szám ráadásul folyamatosan nő. Úgy gondolom, ez egyre inkább ellensúlyozza azt az alapműködésünkből eredő sajátosságot, hogy relatíve sok importtermékkel dolgozunk.

− Élelmiszer-biztonsági szempontból van-e extra elvárás a hazai beszállítókkal szemben?

− A Lidl cégcsoporton belül minden ország saját hatáskörben felel az általa beszerzett termékekért, illetve a rajta keresztül beszállító cégekért. Ez pedig kiterjed a minőségbiztosítás területére is, hiszen a már említett rizikóanalízist mindig az adott ország készíti el a saját beszállítóira és azok termékeire. Ez akkor is így van, ha a termék régiós csatornába kerül. Tehát a külföldről érkező termékeket a magyar viszonyoknak való megfelelőség szempontjából vizsgáljuk. A magyar beszállítók vizsgálatának alapelvei megegyeznek a nemzetközi alapelvekkel.

− Már az induláskor nyilvánvaló volt a beszállítóknak, hogy milyen ár-érték arányban kell egy hard diszkontba szállítani és milyen minőségi szinten kell dolgozni?

− Az induláskor, 8 évvel ezelőtt még nem volt a Lidl mögött olyan mértékű tapasztalat, mint napjainkban. Magyarország abban az időben nagyon jó helyet foglalt el a régiós összehasonlításokban, így az első tárgyalások elsősorban a minőségre fokuszáltak. A következő lépésben a minőség mellett az árpozíció nemzetközi összehasonlíthatósága is fontos szemponttá vált. Ebben a fázisban már volt piacismeretünk és stabil beszállítói körünk, amelyről tudtuk, hogy mit és milyen minőségben tudnak gyártani vagy adott esetben egy terméket fejleszteni. Összességében elmondhatjuk, hogy akkor vált ez igazán teljesen egyértelművé, mikor beszállítóink előtt felsejlett a nemzetközi piacra lépés lehetősége.

− Említette, hogy van saját csapat, amely ellenőrzi a szállítókat. Hogyan zajlik a Lidl auditja? 

− Egy háromfős belső csapattal rendelkezünk, de a feladatok jelentős részét külsős cégekkel oldjuk meg. Egy magyar és egy német intézettel dolgozunk együtt, a hazai cég végzi gyakorlatilag az összes vizsgálatot, a német auditorra pedig akkor van szükség, ha a beszállítandó volumen vagy a gyártó státusa ezt megkívánja, azaz exportra is szállít. Ebben az esetben ugyanis elvárás, hogy egy német intézet is auditálja a céget. 
Az, hogy egy ilyen vállalkozást, illetve terméket milyen időközönként kell auditálni, kiderül a rizikóanalízisből. Ennek eredményei alapján szúrópróbaszerűen kerül sor a beszállítói auditra. Általában reggel 8 órakor megjelenik az adott cég üzemének kapuja előtt az egyik minőségbiztosítási szakemberünk, sok esetben a céggel kapcsolatot tartó beszerző és a külsős auditor munkatársa. Az elmúlt 12 hónapban 57 auditot végeztünk, ebből 46 a magyar, 11 pedig a külföldi auditor cég segítségével zajlott.

− Tervezik saját élelmiszer-biztonsági rendszer kidolgozását?

− Igen. Németországban már van saját sztenderdünk a német beszállítókra, és várhatóan ez év végéig bevezetésre kerül az a Lidl-szisztéma, amely szerint valamennyi országra egyaránt érvényes lesz. Ezzel a rendszerrel is a vásárlóink biztonságát, a termékeink biztonságosságát szeretnénk szavatolni.