Hazánk mellett Franciaország, Olaszország és Spanyolország a négy legjelentősebb szarvasgombagyűjtő ország Európában. A Jászság erdőiben termő nyári szarvasgomba minősége vetekszik a pármaival és a burgundiaival, a hazai termesztés azonban még gyerekcipőben jár. A becslések szerint háromszáz-ötszáz gyűjtő dolgozik hazánkban.

A magyarországi árak ingadozók, a belső fogyasztás csekély, s egyelőre a törvényi szabályozás is hiányzik - írja a Magyar Hírlap. Magyarországon a Jászságban találhatók Európa legjobb nyári szarvasgomba-élőhelyei. Hazánk mellett Franciaország, Olaszország és Spanyolország a négy legjelentősebb szarvasgombagyűjtő ország Európában, így tulajdonképpen a piacvezető államokhoz tartozunk. „Hazánkban a nyári szarvasgombát gyűjtik leginkább.

A kereskedők szerint mintegy húsz tonnára tehető a magyarországi termés, de még a rosszabb években is biztosan meghaladja a tíz-tizenöt tonnát. A Jászság erdőiben termő szarvasgomba kiemelkedő minőségű, vetekszik az olaszországi Párma környékén honos, és a franciaországi, burgundiai szarvasgombával is” – mondta lapunknak Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász-szövetség elnökhelyettese, a Szent László Szarvasgomba Lovagrend nagymestere. Hangsúlyozta, erősen ingadozók a magyarországi árak. „A nyári szarvasgomba kilogrammonkénti ára tízezer forint környékéről indul júniusban, a szezonkezdetkor, s október végére, november elejére éri el a maximális árát, az ötven-hatvan, ideális esetben a nyolcvanezer forintot.

A múlt héten hatvanezer forintot kértek egy kilogrammért a bor- és pezsgőfesztiválon. Az ingadozó árak miatt a hazai termés nagy része külföldre kerül, miután ott kilónként stabilan négyszáz eurót fizetnek a gombáért” – jelentette ki Bratek Zoltán. Kiemelte, az árszint jelentősen függ a fajoktól, a szezontól, a minőségtől, a külföldi termés mennyiségétől, s az olaszországi és franciaországi szarvasgomba tőzsdejegyzésétől. A szarvasgomba magyarországi fogyasztása alacsony, mindössze fél-egy tonnára rúg évente, a termés többi része Olaszországba, Franciaországba kerül. Külföldön nagyságrendekkel többet fizetnek érte. A legdrágább az isztriai fehér szarvasgomba, ennek kilójáért gyakran több százezer forintot is megadnak. „Hungarikum a homoki szarvasgomba, amely a világon csak a Kárpát-medencében terem, és mézédes ízével egyedülálló a gombák világában.

A homoki szarvasgombának tavaly volt kiugró éve, de ilyet csak tízévente egyszer produkál” – fogalmazott a szövetség elnökhelyettese. Kiemelte, óriási probléma, hogy a magyarországi triflaélőhelyeket rendszeresen lerabolják, vadásznak rá a magas ára miatt. Nem véletlen, hogy régen a grófok fegyverrel őriztették azokat a területeket, ahol ez a gomba termett. „A kormányzat biztosított minket arról, hogy hamarosan megjelenik a miniszteri rendelet, amely szabályozza majd a szarvasgombagyűjtés módját s jogait, amiért már évek óta küzdünk. Kértük, hogy csak vizsgázott gyűjtő szedhesse a triflát, s csak betanított kutyákat használhassanak. Kértük azt is, ne lehessen úgy gyűjteni, hogy az erdő tulajdonosa nem tud róla.

A törvénykezésben évtizedekkel vagyunk lemaradva Franciaország és Olaszország mögött, ahol nemzeti kincsnek számít a szarvasgomba, s kerettörvényekkel szabályozzák a gyűjtését, kereskedelmét” – fejtette ki Bratek Zoltán. Újra felfedezik a konyhák a szarvasgombát Harmadszor rendezték meg a Közép-európai Szarvasgomba Konferenciát a Budai Várban. Aki ismeri a lelőhelyét, hétpecsétes titokként őrzi, és titokban is adja el. Ugyanilyen misztérium övezi az elkészítését, a legjobb szarvasgombás recepteket is. Valamikor a grófok fegyverrel őriztették azokat a területeket, ahol ez a gomba termett. Árban is nagy különbségek vannak az egyes fajok és szezonok között – mondta a Kossuth Rádiónak Brandt Sára, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke. A nálunk előforduló szarvasgomba kilójáért 10-50 ezer forint közötti összeget adnak, ennél nagyságrendekkel többe kerül a francia gomba.

A legdrágább az isztriai fehér szarvasgomba, amelyért több százezer forintot is kérnek kilogrammonként. Magyarországon a becslések szerint háromszáz-ötszáz gyűjtő dolgozhat. A termesztés viszont még gyerekcipőben jár, legfeljebb ötven hektáros területen lehetnek ültetvények. A Magyar Szarvasgombász Szövetség egyik fő célja az ültetvényes termesztés előmozdítása. A régi szakácskönyvekben rengeteg olyan recept található, amely a szarvasgombával foglalkozik – mutatott rá Kalla Kálmán. A mesterszakács szerint vissza kellett hódítaniuk a séfeknek az évtizedekre elfeledett szarvasgombát, és újra meg kell tanulniuk, hogyan kell vásárolni, tárolni és feldolgozni.
Aranyszarvas - szarvasgombás ínyencségek Az Aranyszavas termékek is bizonyítják, hogy a magyar gasztronómia kezdi újra felfedezni a szarvasgombában rejlő lehetőségeket. A hétköznapi ember számára talán szokatlannak tűnhet például a narancsos mustár, vagyy épp a szavasgombás balzsamecet ötlete, de szerintem, ha megkóstolják, ők is kérnek még belőle.

Forrás: http://www.veddamagyart.info/elelmiszer/978-szarvasgomba-export-homoki-m...