Nagyon szeretem a kaukázusi kefirt, akár több litert is képes vagyok meginni belőle. Azonban észrevettem, hogy ahány gyártó termékét veszem, mindig más az íze. pedig mindegyik dobozon ugyanazt olvasom folyton: "kaukázusi kefir, élőflórát tartalmaz".

Forrás: Ezt fald fel!

Nem igazán értem, hogy akkor miért nem lehet az ízük is ugyanaz. Némelyikben több a széndioxid, így csípősebb, némelyikben alig van. Némelyiknek karakteres íze van, némelyiknek íze sincsen szinte. Meguntam. És mivel mostanában amúgy is a csináld magad mozgalom jegyében telnek a napok a konyhánkban, elkezdtem utána nézni, hogyan is lehetne kaukázusi kefirt készíteni a saját konyhámban.

Elsőre az általam csak hamis kefirnek nevezett történettel találkoztam, ami nem feltétlenül nyerte el a tetszésemet, de majd azért írok arról is egy posztot (ha kipróbáltam), mert az jóval egyszerűbb a jelenleg leírtnál. csak az nem feltétlenül ugyanazt az eredményt adja. Második lehetőségként olvastam a kaukázusi kefirgombáról. Úgy tűnt, ez lesz a nekem kellő dolog. Természetes, mesterséges anyagoktól mentes, ősi megoldás...

A kefir a Kaukázus északi részéről származó joghurtféleség, amely nem csupán tejsavbaktériumokat tartalmaz, hanem élesztőgombákat is. Vegyes erjesztéssel készül, mert a levegőt nem igénylő (anaerob) lebontási folyamatok közül mind a tejsavas, mind pedig az alkoholos erjedés végbemegy benne. A hagyományos kefirt friss tejből és kefirszemcsékből készítik. A kefirszemcsék szerkezete a tejbaktérium és az élesztő szimbiotikus kapcsolatából alakult ki. Ezek a szemcsék puha, fehér biomassza-képződmények, amelyek proteinekből, lipidekből (zsír) és oldódó poliszacharidokból állnak. A kefirkultúrában (kefirgomba) a lactococcus és lactobacillus fajok mellett van egy torula kefir (Candida pseudotropicalis) [1] nevű élesztő és még más cukorbontó élesztőfaj is, amelyek 18-22 °C körüli hőmérsékleten szaporodnak.

A kefir krémes állagú, íze enyhén savanyú. 35-40 féle aromát tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a kefir egyedi, kellemes aromájának kialakításához. A tejsav mellett szén-dioxid és kis mennyiségű alkohol is képződik benne, ettől lesz a jó kefir picit pezsgő. Az élőflórás kefir elősegíti az emésztést. A bél baktériumflórája a betegségek, gyógyszerek hatására megfogyatkozhat, a savanyú tejtermékekben lévő baktériumok azonban segítik a belek baktériumflórájának regenerálódását. A kefir több baktériumfajt tartalmaz, mint a joghurt vagy az aludttej.

És akkor most folytatnám ott, ahol fentebb abbahagytam. Szóval, eldöntöttem, hogy ez kell nekem. Már csak az volt a kérdés, honnan tudnék kaukázusi kefirgombát beszerezni. Az interneten több forrás is akadt. Van külön erre specializálódott oldal, de ott egy adag gombát (az 2,5 dl tejhez elég) kétezer forint körüli összegért ajánlgattak, ami nem lenne olyan drága, de nekem sok volt ahhoz, hogy csak úgy próbálkozzak. Ezen felül a különböző aukciós oldalakon is be lehet szerezni. Ott pár száz forintokért megy, de ki tudja, mennyire megbízható? Azt meg nem mertem megkockáztatni...

Ekkor ötlött eszembe, hogy nemrégiben csatlakoztam egy fészbúkos oldalhoz (Elemorzsia), amely egy olyan kezdeményezés, ami külföldön már befutott dolog: élelmiszer csere oldal. Az ember elmondja mire lenne szüksége, mit tud érte ajánlani, és várja a csodát. :-) na ezt tettem én is.

Olyan hamar jött jelentkező, hogy nem is gondoltam volna. Két nappal később végbement a csere. Nem is egy adagot kaptam, hanem több, mint tízet. Azt a megjegyzést fűzték hozzá, hogy ez két liter tejhez elég.  

Másnap munkából hazafelé vettem a piacon két liter termelői tejet. Bár az interneten mindenhol azt írják, hogy a bolti zacskós (nem tartós, nem dobozos) tejek jók hozzá, akitől kaptam azt mondta, nem tudja miért, de néha megromlik mielőtt még kész lenne. Szerintem ez a bolti tej hibája. Én inkább maradok a termelői tejnél. Főképp mert a boltokban a zacskós tejek mind kétszáz forint felett vannak, míg a termelői tej litere - ahol én veszem - pontosan kétszáz forint, és így azért az jobban megéri.

Szóval, tegnap útjára indítottam az első adag házi kefiremet, ami mára lett kész. Ugyan ez még nem nevezhető hosszú távú tapasztalatnak, de úgy éreztem, annyira örültem, hogy erről mindenképp írnom kell. :-) 

- 2,5 dl tej

- egy teáskanálnyi kaukázusi kefirgomba

A tejet először forraljuk fel, így biztosan elpusztítunk benne mindent, ami idegen, és mindent ami idő előtt megromolhatna a tej. Ezt követően hűtsük vissza szobahőmérsékletre. Ha lehűlt, szedjük le a fölét. Aki nem szereti, az ki is dobhatja, én megeszem mindig, hiszen az is a tej része. :-) A tejet öntsük át egy zárható üvegbe, vagy műanyag flakonba, és tegyük bele az egy adag kaukázusi kefirgombát, majd - mivel a kefirgomba által létrejött erjesztési folyamatokhoz nem kell oxigén - zárjuk le légmentesen, hogy nehogy káros baktériumok kerüljenek a tejbe. Tegyük 18-22 fokos, sötét helyre az üveget. A gombáknak a napfény szintén nem tesz jót, ezért kell a sötét. Ha ez nem megoldható, tekerjük be valamivel az üveget. Hagyjuk pihenni 16-36 óráig. Tovább semmiképp, mert 48 óra múlva a gomba elbomlik. Az ideális a 24 óra, az egy átlagos kefirt eredményez, utána már annyira megerjed, hogy túlságosan erős lesz.

Figyelem! Fém edény használata tilos. A kefirgomba fémmel érintkezve tönkremegy! A napfény sem tesz jót neki!

Van olyan leírás, amely arról tesz említést, miszerint jót tesz a készülő kefirnek, ha néha megmozgatjuk a folyadékot. Nem kell felrázni, csak kicsit meglötyögtetni. Én is eljátszottam vele. :-)

Onnan látni, hogy kész van, hogy egy sűrű réteg - ebben van a gomba is - válik ki, és elkülönül a megsavanyodott tejtől. Ha megfelelő idő, akkor felbonthatjuk az üveget. Nem baj, ha szisszen, ez normális, hiszen az erjedés közben szándioxid termelődött. Vegyünk elő egy műanyag tálat, és egy műanyag szűrőt. A kefirt mielőtt leszűrnénk, alaposan keverjük el, hogy ne legyen annyira darabos (így könnyebb lesz leszűrni).

Amikor leszűrtük, a szűrőben a gomba maradt vissza elkeveredve némi aludt tejjel. Langyos vízzel öblítsük öblítsük le. Amikor már színtelen lé folyik csak a szűrőből, jó lesz. Ekkor tehetjük vissza az üvegbe, és önthetjük rá a következő adag tejet, vagy tehetjük vízbe, és úgy a hűtőbe. Pár napig így is eláll. Azonban azt figyelembe kell venni, hogy a gomba a legjobb eredményt akkor adja, ha folyamatosan tejben van. Vízben vegetál, éhezik, és hatásfoka csökken, mígnem pár nap múlva elpusztul. Amikor új tejbe kerül, először erőre kell kapni. Így pihentetés után mindig egy kicsit lazább kefirt erjeszt...

Az elkészült kefirt pár napig tudjuk hűtőben eltartani, így csak akkora adagot érdemes készíteni, ami ez idő alatt el is fogy.

Ezek azok, amiket olvastam róla. Még én is a tapasztalatszerzés útját járom kefirgomba ügyben, de egyelőre tetszik. Terveim szerint ezentúl magam készítem a kaukázusi kefiremet.

• Folyamatos "használat" mellett a gomba 17 nap alatt a duplájára nő. Ekkor érdemes megfelezni, és vagy eltenni tartalékba az egyik felét, vagy odaajándékozni valakinek.
• Azokon a helyeken, ahol komolyabb pénzekért árulják, azt terjesztik, hogy a gombát nem érheti hideg. Biztos nem természetes közege a kefirgombának a fagyasztószekrény, de oda igenis el lehet tenni úgymond téli álomra. Én is úgy kaptam, egy kis műanyag flakonban vízben lefagyasztva. Fagyasztásból való felolvasztás után azonban több idő kell neki míg magára talál. De ott több hónapig is életben marad.
• A kefirnek több kedvező hatása is van az emberi szervezetre. Karbantartja az emésztőrendszert, és jótékonyan hat annak majdnem minden megbetegedésére. Antibiotikus hatása van.
• Az egészséges kefirgombának fehér színe van, állaga pedig leginkább a túróra hasonlít. A barnásra színeződött gomba már tönkrement.

Forrás: Ezt fald fel!