Az idei gabonaszezon eredményeit alapvetően meghatározta a tartós csapadékhiány és a nyári hőség. A kedvezőtlen időjárás különösen a dél-alföldi területeken okozott komoly károkat, ahol már tavasszal látható volt, hogy a kalászos növények fejlődéséhez nem áll rendelkezésre elegendő nedvesség.
Márciusban és áprilisban több térségben szinte teljesen elmaradt a csapadék. A növények ezért már a fejlődés korai szakaszában vízhiánnyal küzdöttek, amit a később megérkező esők sem tudtak teljes mértékben ellensúlyozni.
Az őszi árpa országos átlagtermése hektáronként megközelítőleg 4,3 tonna lett. A búza ennél lényegesen gyengébb eredményt hozott: a termelők átlagosan körülbelül 3 tonnás hektáronkénti hozamot értek el.
Az országos búzatermés várhatóan nem éri el a 4 millió tonnát. Ez hozzávetőleg egymillió tonnával kevesebb annál a mennyiségnél, amely egy átlagos évben rendelkezésre áll.
A kisebb termés ugyanakkor várhatóan elegendő lesz a belföldi szükségletek fedezésére. A legnagyobb változás az exportban jelentkezhet, mivel a korábbi éveknél jóval kevesebb gabona maradhat külpiaci értékesítésre.
A július elején kialakult tartós hőség jelentősen felgyorsította az őszi kalászosok érését. Az őszi árpa betakarítása egyes területeken már június első napjaiban megkezdődött, a magas hőmérséklet pedig a hosszabb tenyészidejű gabonák fejlődését is felgyorsította.
A növények számára azonban a gyorsabb érés nem feltétlenül jelent kedvezőbb eredményt. A hőség és a vízhiány hatására kényszerérés alakulhat ki, amelynek során a növény a megszokottnál hamarabb fejezi be fejlődését.
Ilyenkor kevesebb idő jut a szemek megfelelő kitelésére. Ennek következtében kisebb szemméret, alacsonyabb ezerszemtömeg és gyengébb hozam alakulhat ki.
A felgyorsult érés a betakarítást is nehezebbé teheti. Növekedhet a szempergésből származó veszteség, miközben a gazdálkodóknak rövidebb idő alatt kell elvégezniük az aratást.
A gabonafélék fejlődése szempontjából nemcsak a csapadék teljes mennyisége, hanem annak időzítése is meghatározó. Az idei szezonban több térségben érkezett ugyan eső, de nem akkor, amikor a búzának a legnagyobb szüksége lett volna rá.
Az árpa még részben hasznosítani tudta a később lehulló csapadékot, a búza fejlődéséhez azonban az eső körülbelül egy hónappal később érkezett az ideálisnál.
A szemkitelítődés időszakában jelentkező vízhiány következtében a kalászok nem tudtak megfelelően fejlődni. A csapadékhiány ezért nemcsak a betakarított gabona mennyiségét, hanem sok esetben annak minőségét is rontotta.
A gazdálkodók már a betakarítás előtt arra számítottak, hogy az idei búza minősége elmaradhat az előző években megszokottól. Az aratás eredményei több térségben igazolták ezeket a várakozásokat.
A vízhiány, a kényszerérés és a nem megfelelő szemkitelítődés miatt a termés jelentős része várhatóan nem éri el a malmi feldolgozáshoz szükséges minőségi követelményeket. Emiatt nagyobb arányban kerülhet takarmányozási célú felhasználásra.
A minőségi különbségek a piaci árakban is megjelenhetnek. A megfelelő sütőipari tulajdonságokkal rendelkező, jó minőségű búza iránt erősebb kereslet alakulhat ki, miközben a takarmányminőségű tételek értékesítési lehetőségei korlátozottabbak lehetnek.
Magyarországon évente hozzávetőleg 1,1 millió tonna búzát használ fel a malomipar, további mintegy 1,4 millió tonna pedig takarmányozási célra kerül.
Az idei, várhatóan 4 millió tonna alatti búzatermés tehát a belföldi szükségletek ellátására még elegendő lehet. Az exportpiacra azonban várhatóan csak körülbelül 500 ezer tonna juthat.
Ez jelentős csökkenést jelentene, hiszen a korábbi években hozzávetőleg 1,5 millió tonnás exportárualap is rendelkezésre állhatott.
A kisebb kivitel ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan jelentősen emelkedni fognak a hazai árak. A gabonapiac alakulását a nemzetközi terméseredmények, az importlehetőségek, a szállítási költségek, a feldolgozói kereslet és a világpiaci ármozgások egyaránt befolyásolják.
A betakarítás időszakában rendszerint egyszerre jelenik meg nagyobb mennyiségű gabona a piacon. Ez átmenetileg nyomást gyakorolhat a felvásárlási árakra, különösen akkor, ha sok termelő kényszerül azonnali értékesítésre.
A megfelelő tárolási lehetőséggel rendelkező gazdálkodók kedvezőbb helyzetben lehetnek. Nem feltétlenül kell közvetlenül az aratás után eladniuk a terményt, hanem kivárhatják, amíg kedvezőbb kereslet vagy magasabb árszint alakul ki.
Magyarországon jelenleg mintegy 20 millió tonna jó minőségű gabona biztonságos tárolására alkalmas infrastruktúra áll rendelkezésre. Országos szinten tehát nem a tárolókapacitás hiánya jelenti a legnagyobb problémát.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden termelő saját tárolóval rendelkezik, vagy ugyanolyan feltételekkel fér hozzá a raktározási lehetőségekhez. A tárolási, szárítási, tisztítási és árumozgatási költségeket minden gazdaságban külön kell mérlegelni.
A kivárás lehetősége csak akkor jelent valódi előnyt, ha a gabona betároláskor megfelelő állapotban van, és a raktározás során megőrizhető a minősége.
A túl magas nedvességtartalmú, szennyezett vagy sérült gabonában könnyebben indulhatnak meg kedvezőtlen folyamatok. A felmelegedés, a penészedés és a raktári kártevők megjelenése rövid idő alatt jelentős minőségromláshoz vezethet.
A biztonságos tárolás legfontosabb feltételei:
A nem megfelelően tárolt gabona minőségvesztése nagyobb veszteséget okozhat annál, mint amekkora előnyt egy későbbi áremelkedés jelentene.
A tárolás nem garantálja, hogy a gabona később magasabb áron értékesíthető. A piaci árak emelkedhetnek, de kedvezőtlen világpiaci folyamatok esetén csökkenhetnek is.
A döntésnél ezért nemcsak a várható felvásárlási árat kell figyelembe venni. Számolni kell többek között:
A gazdálkodó számára nem önmagában az a kérdés, hogy később magasabb lesz-e a tonnánkénti ár. Azt kell megvizsgálni, hogy a várható áremelkedés fedezi-e a tárolással járó valamennyi költséget és kockázatot.
A jelenlegi piaci várakozások szerint a gazdálkodók reménykedhetnek abban, hogy a hazai búzapiacon megjelenhetnek a tonnánként 70 ezer forint körüli felvásárlási árak.
Az árak alakulását azonban a termény minősége is jelentősen befolyásolja. A malmi búza, a takarmánybúza és az eltérő beltartalmi értékekkel rendelkező tételek között számottevő árkülönbség lehet.
A termés laboratóriumi vizsgálata ezért az értékesítés előtt különösen fontos. A fehérjetartalom, a sikér mennyisége és minősége, az esésszám, a hektolitertömeg és a szennyezettség egyaránt meghatározhatja, hogy az adott tétel milyen felhasználási célra és milyen áron értékesíthető.
Az elmúlt évek ismétlődő aszályai különösen kedvezőtlenül érintették a hazai kukoricatermesztést. A növény vetésterülete hosszú időn keresztül megközelítette az 1,2 millió hektárt, mára azonban 600 ezer hektár alá csökkent.
Az Alföld több térségében a gazdálkodók már csak öntözött körülmények között vállalják a kukorica termesztését. A vízhiány és a virágzás idején jelentkező hőség ugyanis rendkívül nagy terméskockázatot jelent.
A termelők ezért egyre gyakrabban választanak olyan kultúrákat, amelyek jobban alkalmazkodhatnak a szárazabb körülményekhez.
Az idei év fontos változást hozott a hazai vetésszerkezetben. A napraforgó országos vetésterülete elérte a 780 ezer hektárt, ezzel először haladta meg a kukorica területét.
A változás jól mutatja, hogy a gazdálkodók igyekeznek alkalmazkodni a szélsőségesebbé váló időjáráshoz. A napraforgó sem tekinthető teljesen aszálybiztos növénynek, de mélyebbre hatoló gyökérzete és élettani tulajdonságai miatt bizonyos körülmények között jobban viselheti a vízhiányt, mint a kukorica.
A vetésszerkezet átalakítása ugyanakkor új piaci és növényvédelmi kockázatokat is teremthet. Ha egy növény területe gyorsan növekszik, az befolyásolhatja a felvásárlási árakat, és nehezebbé teheti a megfelelő vetésváltás fenntartását.
Az idei szezonban várhatóan a szokásosnál kevesebb gabona kerül piacra, miközben a termés minősége is erősen változó lehet. Ebben a helyzetben különösen felértékelődhetnek azok a tételek, amelyek megfelelnek a malmi vagy speciális feldolgozói követelményeknek.
A megfelelő minőségű gabona elkülönített tárolása ezért fontosabbá válhat. A különböző minőségű tételek összekeverése ronthatja az összesített áru értékét, míg az elkülönített, bevizsgált termény célzottabban kínálható fel a feldolgozóknak.
A gazdálkodók alkupozícióját a pontos minőségi adatok, a megfelelő tárolás és az értékesítés tudatos időzítése egyaránt javíthatja.
Az aszály miatt kialakult terméskiesést a tárolás természetesen nem képes megszüntetni. Abban azonban segíthet, hogy a gazdálkodók ne kerüljenek kényszerhelyzetbe közvetlenül a betakarítás után.
Aki megfelelő minőségben és elfogadható költségek mellett tudja elhelyezni a terményét, több időt kap a piaci folyamatok megfigyelésére, az ajánlatok összehasonlítására és az értékesítés megtervezésére.
A jelenlegi országos tárolókapacitás megfelelő hátteret biztosíthat ehhez, a tényleges előny azonban gazdaságonként eltérő lehet. A döntést minden esetben a termény minősége, a tárolás teljes költsége, a finanszírozási helyzet és a várható piaci árak együttes mérlegelésével érdemes meghozni.
Az idei gyengébb termésű évben ezért a betakarítással még nem ér véget a gazdálkodói döntések sora. A megfelelően előkészített tárolás, a folyamatos minőségellenőrzés és a tudatos értékesítési stratégia jelentősen befolyásolhatja, hogy a kisebb termésből mekkora bevételt tudnak elérni a gazdaságok.
A termelőtől.hu a termelő adatlapján található információk valódiságát nem tudja ellenőrizni, ezért felelősséget sem tudunk vállalni az ott leírtakért. A termelőtől.hu nem vállal felelősséget a látogató és a termelő közötti adásvételkor történő esetleges problémákért sem.
2 év 3 hét
3 év 49 hét
5 év 6 hét
5 év 7 hét
9 év 18 hét
10 év 2 nap
10 év 9 hét
10 év 9 hét
7 év 15 hét
10 év 12 hét